udvar - the yard

wild things

green days

My schooling was in fine art painting rather than horticulture. After graduation I began working in a flower shop and free-lancing for a window-dresser, painting backdrops for his weekly displays. He taught me how to iron a dress shirt and how to try and be a lady. Told me off-color stories with a debonaire finesse and called me Kitten. Furthermore, he showed me how to see and adore the color green.

Fabulous. Love the green flowers and moss but still lost without the plant bible (something to do with the book-ness of it) to guide the identification process.

Many snails occupy the yard. I am considering to think we could raise them for market. Among the moving boxes recently arriving from our shipping company will be a Mediterannean cookbook containing quite a few recipes that could be handy here... would eating escargot affect my „pescatarian” (vegetarian who eats fish) status; and will I be heartless enough to get through preparing them or brave enough to taste it afterall?

Sedum growing along the road next to our house has replaced its winter burgandy blush with blue and yellow greens. Nice, low-care groundcover for a dry and sunny patch of dirt, hundreds of varieties to choose from. Other plants from the rock garden/greenroof repetoire that I’d like to get my hands on are: Saxifraga cochlearis, Sempervivium, Lewisia cotyledon, and Aenaria balearica. While finding these tempting new goodies in the Hungarian gardening book (thank goodness for the Latin names I am familiar with) which my mother-in-law lent me (and thank goodness for her!), I came across a picture of Corydalis solida ujjas keltike and can now put a name next to this plant I could not identify a few posts back:

Are those flowers or pink dragon hatchlings emerging from a forest nest? (Not green but definitely fabulous)

The silver vareigated, delicate leaves of Dead Nettle Lamiastrum galeobdolon growing near a stream. This plant works nicely as a groundcover for shady spots. Not to be confused with another, stinging, Nettle nagy csalan (a rather abundantly-rooted, uncooperative weed) which is rampant here and stings you like a jellyfish. Didn’t encounter much Urtica dioica back in the NE and am glad to learn that it possesses medecinal properties to treat a score of ailments which sort of balance out the downsides.

Új jövevények - New arrivals

Ahányszor csak kimegyek, egyre több virág nyílik, új madarak éneklik sose hallott dalaikat, és szivárványos, kék-fekete bogarak vágnak neki a hirtelen megváltozott tájnak. A tavasz előbújó, friss zöld levelei mintha egyeztették volna érkezésüket a békákkal, akik épp most ébrednek fel téli álmukból (pont időben ahhoz, hogy a múlt péntek délután nagy vijjogással megérkezett gólyák zsákmányául essenek).

Múlt hétvégén Pécsre mentünk, ahogy a mediterránabb éghajlat alatt a tavasz kicsit a miénk előtt jár. Az autópálya mellett kezdődött: a domboldalt vajszínű szártalan kankalin csendes csoportjai pettyezték. A város közelében rózsaszín, nehéz és teljes virágzatú bőrlevél borított sok út menti kertet (sajnos csak elhajtottunk mellettük) – jó, hogy nemsokára így fognak kinézni a Zemplénben is.

Everytime I go outside there are more flowers blooming, new birds singing songs I haven’t heard before and iridescent blue-black beetles venturing out into this sudden change of scenery. The fresh green leaves of spring pushing their way out seem to have timed their arrival with the frogs who’ve just come out of hibernation (right in time to make meals of themselves to the storks who, squawking, announced their presence here last Friday afternoon).

This past weekend we went south to Pecs, where spring is slightly ahead of us in a climate more Mediterranean. It started along the highway – quiet swaths of butter colored Primula vulgaris dotting the hillside. Approaching the city pink-flowering Pigsqueak, Bergenia cordifolia, in full, heavy bloom filled many of the streetside gardens (unfortunately driving past them in a car was as close as we got) good thing they’ll look like that in the Zemplen soon.

Az orrom vezetett ezekhez a hevesen illatozó vadvirágokhoz, amelyek egy temető mellett nyílnak; itt láttam két kövér, borzas poszméhet is, akik nektárt gyűjtöttek szorgosan. Eddig nem sikerült beazonosítani ezeket a fickókat, és el vagyok veszve a kerti enciklopédiám nélkül – nagyra értékelnék minden segítséget arc és név összekapcsolásában!

Led by my nose toward a heady perfume, I found this clump of wildflowers growing near a cemetery where there were also two fat and fuzzy bumble bees busy collecting nectar. No luck so far on identifying these guys and lost without my garden encyclopedia - any help on matching a face to a name here would be greatly appreciated!

Bár teljesen elbűvöl életem első vidéki tavasza, mélyen bent lakik egy városi lány, aki szereti megnézni, mi kapható a piacon...

Now, while I am thoroughly thrilled with experiencing my first-ever spring in the country, there’s a city-girl inside who loves to see what’s available at the market...

A sógornőm Anna és a barátja, Attila pár éve egynyári virágokat, fűszereket és zöldségeket ültetnek, hogy ellássák népszerű belvárosi standjukat. Meglátogatni a melegházukat igazi élvezet volt; amikor utoljára ott jártunk, fagyos hideg volt és január, de ők már belekezdtek dolgokba odabent. Elképesztő látni, hogy két hónap alatt meddig jutottak a palánták, sokan közülük már virágban és készen a kiültetésre! Másoknak, mint a muskátli és a petúnia, még várniuk kell, hogy egy kicsit melegebb legyen.

Anna, my sister-in-law, and her boyfriend Attila have for the last few years been growing annual flowers, herbs and veggies to supply their popular downtown plant-stand. A trip to visit their greenhouses is a real treat for me, the last time we were there it was freezing cold and January but they were already getting things started inside. It’s really amazing two months later to see where the seedlings are now, many of them already in flower and ready for the garden! Others, like the Geraniums Pelargonium hortorum and Petunias , will have to wait until it gets a little warmer to go outside.

Mivel idén a halogatásnak köszönhetően késében vagyok a magok beszerzésével, csak udvariasságból hezitáltam, amikor felajánlottak pár növényt (a szekfű az egyik kedvencem, mézvirágot meg azért kerestem, hogy ha krumplit termesztenék, mellé ültethessem). Még nem tudom, hova kerülnek, de nyilván jó lesz ezen gondolkodni!

Since getting seeds started this year has been delayed by procrastination, I hesistated only for the sake of being polite when they offered me to choose a few plants (Dianthus is a favorite and I was looking for Alyssum to plant along with any potatoes I may grow). I’m not yet certain where they will go but should have a good time figuring that out!

Mindenhol ibolyák nyílnak, rejtegetve csinos arcukat – mintha szégyellnék, hogy mindenki előtt virágoznak, tudván, túl korán érkeztek a partira. Bár szerénységükben ezek a növények kissé unalmasnak tűnnek (van aki gyomnak tartja őket), csodálatos talajtakarók és a koratavaszi saláták kellemes kiegészítői.

There are Violets everywhere trying to hide their pretty faces as if embarassed for blooming before everyone else, aware of having arrived a little early to the party. Though in their modesty these plants seem a bit uneventful (some even regard them as weeds) they make a wonderful groundcover and delightful addition to an early spring salad.

Ha a fényviszonyok engedik, citrus fát tartani a lakásban, vagy legalábbis télen, elég klassz dolog. Friss gyümölcs fáról szedve (kell még magyaráznom?), fényes örökzöld lomb és virágok, amelyek illata földöntúli... mind egyszerre. Íme az unokatestvérünk citrom fája, amint megmártózik a napsütésben az üveg alatt töltött tél után.

Light conditions permitting, keeping a citrus tree indoors or at least over the winter is pretty rad. Fresh fruit you can pick off the tree (need I say more?), glossy evergreen foliage and flowers with a fragrance that is out of this world... all at the same time. Here is our cousin’s lemon tree set outside to catch some rays after a winter spent under glass.

A tavasz jelei - Signs of Spring

Éppen méreteket vettem azon a helyen, ahol egyszer Erdőbénye közösségi kertje lesz (hogy elkezdhessek tervezni), amikor kilestem ezeknek az első mezei virágoknak, (azt hiszem) a mocsári gólyahírnek a kibukkanását.

I was out in the space that will become the community garden of Erdobenye taking measurements (so I can get to work on the design) when I spied these first flowers of the field, marsh marigolds (Caltha palustris) I think, making their appearance.

Egy kis kutakodással több növényt is találtam, amelyek éppen ébredeznek a tavaszra. Ez a vad muskátli egész jól kezdi.

A little poking around brought me to find more plants waking up to spring. This wild geranium is off to a good start.

A jövendőbeli kert melletti sportpálya hosszában fut egy árok. Végig a partjain (ahol a muskátlit találtam), sőt még az azt szegélyező utcakövek között is várt rám újabb felfedezés.

Running alongside the sport field next to the future garden is a swale. All along the bank (which is where I found the geranium growing) and even in between the paving blocks that line it, were more discoveries for me.

A mák friss levelei! Ez a növény az egyik kedvencem. Fogtam magam és gyűjtöttem pár magot ezekből a tokokból. Alig várom, hogy elültessem őket (kint, mivel a mák nem tűri jól az átültetést), és kiderüljön, milyen fajtájú.

The fresh foliage of poppies! This plant is a favorite of mine. I took the liberty of collecting some seeds from these pods and can’t wait to sow them (outdoors, since poppies don’t transplant well) and see which variety they are.

Ahol akarat van (vagy legalábbis kedvező adottságok) ott mód is van, és a növények alkalmazkodási képessége mindig is ámulatba ejtett. Valahogy bátor dolognak tűnik egy hasadékban nőni – tényleg csodálom ezeket a kis túlélőket.

Where there’s a will (or at least favorable growing conditions) there’s a way and I am always amazed at the adaptability of plants. It seems brave somehow to grow in a crevice; I really admire these little survivors.

Itt-ott növekedő martilaput találtam. Virágzó állapotában, mielőtt a levelek kinőnek, kicsit idegennek hat, engem valami tengerfenéken élő dologra emlékeztet. Az érett növény leveleit és szárát ősi idők óta gyógyfűként, köhögés és hasonló bajok kezelésére használják.

I found some colt’s foot (Tussilago farfara) coming up here and there. In its flowering stage, which happens before the leaves come up, they seem a little alien and remind me of something that you’d find living under the sea. The leaves and stems of this plant, when mature, have been used since ancient days as an herbal remedy to treat coughing and other related ailments.